Lélekgondozás, együttgondolkodás – Filoterápia

Manapság mindenki egyre tudatosabban őrzi egészségét és majd mindenki tisztában van azzal is, hogy nemcsak fizikai fájdalommal kísért probléma a betegség. Már a korszerű orvostudomány is elfogadja, hogy, ha rendben a lélek, a szellem, akkor gyorsabban gyógyul a test, sőt, ellenállóbb a betegségekkel szemben is. Fordulhatunk pszichológushoz, mehetünk lazító masszázsra, de az is tudjuk, hogy a színek, hangok illatok is – megfelelően keverve – gyógyító erővel bírnak. S, hogy még nagyobb legyen a bőség, megérkezett Magyarországra is egy harmincéves múltra visszatekintő módszer, a filozófiai praxis. A nemzetközi sikertörténet nálunk folytatódhat. Elsőre talán különösen hangzik, de itt a terapeuták filozófusok, akik a több ezer évre visszatekintő tudomány által összegyűjtött tapasztalatot használják munkájuk során. Mi is ez? Egész röviden: kliens és terapeuta közös gondolkodásával megvalósuló életvezetési tanácsadás.

Miért fordulnak ma oly sokan az ezoterikus lelkigondozástól az együttgondolkodással járó lelkigondozáshoz, mely az érzelmek mellett az értelemre, a racionális belátásra is nagy hangsúlyt helyez? Erről kérdeztük dr. Benedetti Gábort.

 

000en2

 

Egyáltalán miért kezd el érdeklődni egy PhD-t szerzett filozófus az elméleti filozófia mellett a filozófiai alapokon történő lelkigondozás iránt?

 

Benedetti Gábor: A filoterápia során is az elméleti filozófia egyfajta mindennapi felhasználásáról van szó, hiszen a filozófia gyakorlásának számos útja lehet. A klienssel való együttgondolkodás során a filozófia gyakorlati haszna éppolyan nyilvánvaló lesz, akár az orvostudományé, a pedagógiáé, vagy a tervezésé. A filozófusok egyik legfontosabb tevékenysége a középiskolai, egyetemi, posztgraduális szintű oktatás, valamint ezzel együtt járó tudományos, kutatói tevékenység – de korántsem ez a filozófia kizárólagos társadalmi szerepe. Németországban, az Egyesült Államokban vagy Nagy-Britanniában a filozófiai gyakorlati alkalmazásának (a „filozófiai praxisnak”) komoly szakszövetségei vannak, saját folyóiratokkal rendelkeznek, a nagyvállalatok filozófus tanácsadókat alkalmaznak, a segítségre szoruló emberek filozófusoktól kérnek életvezetési tanácsokat. Ez már csak nálunk újdonság.

 

 Magyarországon elsők között a Magyar Filoterápia Alapítvány tagjai kezdtek foglalkozni életvezetési tanácsadással. Milyen konkrét céllal kerültetek egymással kapcsolatba, vagy a ma oly divatos kifejezéssel: mi a küldetés? 

 

B.G: Egészen konkrétan azzal a céllal kerültünk kapcsolatba, hogy Magyarországon is megvalósítsuk a filozófia Szókratészig visszavezethető gyakorlati alkalmazását. Az ókorban a filozófusok egyúttal lélekgondozók is voltak, napi kapcsolatban voltak az emberekkel, s csak a középkor, mások szerint az újkor idején vonultak el magányos elefántcsonttornyukba, (leszámítva néhány, a közéletben, politikai életben részt vállaló, véleményt formáló filozófust, hiszen a közírói tevékenység is fontos terepe lehet az alkalmazott bölcseletnek, filozófiai praxisnak). Ma a kézrátételtől a virágterápiáig (ami fito, és véletlenül sem filoterápia!) számos megközelítést neveznek terápiának, miközben gyakran elfelejtjük, hogy a gondokat legkézenfekvőbb módon gondolkodással lehet orvosolni. „Fájdalmamra orvosságot a filozófiától kérek” – mondta Cicero, de később a pszichológusok (kezdetben főképpen a tudatalatti felszínre hozásával) vették át a lélekgondozás tevékenyégét. A filoterápia alapvetően nem a tudatalattival, hanem nagyon is a tudatos énnel foglalkozik, a gondolkodó emberrel.

Életének bizonyos szakaszában, nehéz élethelyzetekben minden gondolkodó ember „filozofál”, elgondolkodik az „élet értelmén”, az élet nagy kérdésein: a filozófus is ezt teszi, ám az évezredek alatt tisztázott fogalmi háttér ismeretével. Ha tetszik, a filoterápia során a mindenkiben meglévő filozófussal gondolkodunk közösen a megoldási lehetőségekről.

 

 

 Ezek szerint a filoterápiát nem úgy kell elképzelni, hogy a beteg félálomban felidézi a tudatalatti emlékeket, a terapeuta pedig okosan bólogatva hallgatja…

B.G: Bár a népszerű filmekből így tűnik, a pszichológusok sem feltétlenül így dolgoznak. A pszichológiai tanácsadástól a filoterápia nem elsősorban a technikájában különbözik – amennyiben ennek is a beszéd az elsődleges eszköze – hanem az elméleti hátterében és a gondok megközelítésében. Abszolút interaktív tanácsadásról van szó, ahol a klienst nem betegként kezelik, hanem normális, egészséges emberek beszélgetnek egymással, ahol a terapeutához fordulók lelki, életvezetési nehézségeikre szeretnének megoldást találni. Márpedig életünk során mindannyian szembesülünk gondokkal, nem is szólva magának az életnek a gondjáról, az alapvető, természetes kétségekről. A filoterápia nem „problémákat” old meg, mintha náthát gyógyítana, hanem gondokat próbál enyhíteni közös gondolkodással.

 

 Még is mennyiben más, ahogy egy filozófus enyhítheti a gondjainkat, mint ahogy egy „beszélgetős” technikával dolgozó pszichológus?

 

000enB.G: A filozófia képzés során, illetve filozófiai tevékenységet folytatva, idővel egészen speciális, széles látókörre tehet szert az ember, illetve olyan elvonatkoztató képességre, ami kiválóan alkalmazható a terápia során. A filoterapeuta nem sablonokkal dolgozik, nem skatulyákat keres, amikbe minden „problémát” be lehet gyömöszölni, hanem kimondottan az egyedi gondot, a hozzá fordulók konkrét ügyét vizsgálja, saját gondolkodásához viszonyítva. Mindezt széles bölcseleti háttérrel felvértezve teszi. A filoteraputa képes lehet mindenki másnál több nézőpontból vizsgálni az adott helyzetet, másrészt képes lehet egy adott gondot fogalmi szinten is elemezni – talán meglepő módon gyakran a rossz fogalomhasználat vezet tévútra minket (példaként elég, ha a boldogság fogalmának számos különböző értelmezésére gondolunk).

 

 Hová fordulhatnak, akik segítséget szeretnének kérni és milyen lelki nehézségek esetén javasolja a terápiát?

 

B.G: A Magyar Filozófiai Alapítvány honlapján találhatók az elérhetőségeink , de jelen vagyunk természetesen afacebookon is

A filoterápiát azoknak javaslom, akik alapvetően életvezetési kérdéseikre keresnek választ, az élet bármely területén. Nem súlyos betegeket gyógyítunk, nem csodákat ígérünk, hanem közösen olyan nézőpontot keresünk, amelyből a lehető legjobban megközelíthető a gond lényege, s ez által vagy enyhíthető, vagy – idővel – meg is szüntethető a fájdalom.

 

Milyen távlati tervei vannak az Alapítványnak?

 

B.G: A filozófia gyakorlása manapság számos területen alkalmazható. A Magyar Filoterápia alapítvány is szeretne a külföldi trendekhez kapcsolódni, így a terápia és személyiségfejlesztés mellett dolgozunk egy filozófiai kávéház elindításán, illetve vállalatok számára is szeretnénk elérhetővé tenni a filozófiai tanácsadást.

 

forrás: fovarosi-hirhatar.hu

(szolcsánszky- fotó. Halász Nóra)

Hozzászólások lezárva